Egyre többször gondolok arra, hogy ma másképp felelnék. Egyre többször gondolom, nem volt igazam. Egyre többször gondolom, hogy nem kellett volna azt mondani. Egyre többször gondolom, hogy gondolni se kellett volna. Egyre többször gondolom, hogy nem is volt annyira fontos. Aztán meg azt, hogy meglettem volna nélküle is. Meg azt, hogy jobb lett volna nélküle. Talán, ha egyszer elmegyek, ha a végső útra megyek, azt fogom gondolni, nem fontos, hogy megszólaljak, nem fontos, hogy megmozduljak, nem fontos, hogy egyek, nem fontos, hogy lélegezzek.
Elég lesz, ha fogod a kezemet.
Elég lesz, ha fogod a kezemet.
