Mindig

Mindig is foglalkozatott,
hogy te, aki rendesen a határ másik oldalán vagy,
hogyan lehetsz mégis ennyire ugyanegy velem.
Sokáig tartott, mire megértettem,
hogy hiába, hogy én mindent behabzsolok,
nem lehetsz mindenestül mégse az enyém.
Van egy tőlem elfelé való kiterjedésed,
ahol saját magad árnyékában nyílsz és virágzol,
de ettől nem vagy másik létező,
mert közöttünk face to face már nincs határ,
csak lángommal éppen nem emésztelek.