Tisza Kata: Magyar pszicho

„Nem akarok egyedül aludni, egyedül lélegezni, egyedül alkotni, egyedül létezni, egyedül érezni. Aki kell, az az erejével és a gyengeségeivel együtt kell.
A lélegzetvételével akarok összeolvadni. Az örökkévalóságig.
Hogy többé ne engedjen el. Ez a nyugalom érzése.
Teljességre vágyom.”