Hó kavarog az égben,hatalmas,szédítően táncoló pelyhekben és csapatokban,fehér pettyek a vasszürke égen,hó,a hideg és a tél íze a nyelveden,habozva lehel csókot az arcodra,mielőtt halálra dermesztene. Harminccentis hó,puha,mint a vattacukor,meseországgá változtatja a világot,minden felismerhetetlenül gyönyörű lesz tőle.
