Szeretjük egymást, mint a gyerekek. Önzőn, ragaszkodva, soha-el-nem-válva.
Szeretem. Lobogva, dorombolva, mosolyogva, és nincs nap, amelyet ne tenne színessé.. Gyerekké tett, akit felnevel. És viszont. Ijesztő, szédítő táncban élünk mi ketten. Így kell. Könnyekkel, fájdalommal, veszekedéssel, majd béküléssel, boldogsággal, időtlen, idétlen csillogással. Elbűvöljük egymást. Van egy világ, amelyben csak ő él, és én. Mi teremtettük. Az az otthonom. Nem fér be senki más.