Nagy Ágnes: A nap


Volt, hogy úgy éreztem
igazán boldog vagyok,
olykor azt hittem
a nap csak nekem kel föl.
Amikor pedig már
Te is bennem éltél,
biztos voltam abban, hogy
egész nap
jó idő lesz.

Csőgl János


Az élet legnagyobb tudománya az el nem csüggedés, a remény megőrzése, az állandó újrakezdés.


Ha lenne még időm elég, Vagy lenne még szavam,
hogy elmondhassam, hogy meg tudjam köszönni.
Mindenkinek, mit kaptam, és mindenkinek, hogy
adhattam. Habár… Sosem volt egyebem, ökölnyi
szívemen kívül.

Kovács Erika:Bevallom


hogy szempillám alatt
még mindig
félmeztelen téged látlak
(azt hiszem
 ilyenkor egyszerre vagyok
önző meg esendő )
s hogy titokban
szád ízéről
szerelmes-illatodról  álmodom.

Daniel Keyes


Amíg az ember kitart, mindig van reménye a változásra. Az életet nem szabad eldobni. Akármilyen rosszra fordulnak is, akármilyen feketének látszanak is a dolgok, nem szabad feladni.

Wass Albert

Az ember tervez, és tervez az ember egész életén keresztül, mind csak tervez. Ezt, meg azt. Mert szép az, tervezni. Az életben aztán úgysem az történik, amit az ember tervez, de az már szinte mindegy. A tervezésről úgysem szokunk le soha. A tervezés maga az élet. Addig él az ember, amíg tervezni tud. Mikor már az sincs meg, akkor... hát nincsen igazam?


Lehetsz nagyon messze,
akármilyen távol,
közelemben jársz Te,
ha én úgy kívánom.
Szememben hordozlak,
örök tükör vagyok,
belerajzoltak már
a sugárzó napok.
Gyémánttű reggelek
véstek a szemembe,
hogy az éjszakáim
veled teljenek be.
S lehetsz nagyon távol,
akármilyen messze,
csak bezárom szemem,
s itt maradsz örökre.
Ki tudna elvenni
tôlem, ha nem adlak!
Itt vagy te, a legszebb,
így csak én mutatlak.
Igazítsd meg hajad
két szemem tükrében,
úgyis ritkán látod
magad ilyen fényben.

Emily Bronte


"Ez a roskatag börtön az (...), ami miatt leginkább szenvedek. Már túl soká tartott rabságban. Alig várom, hogy kiszabaduljak egy fényes, boldog világba, és ott maradhassak mindörökké, hogy ne csak könnyeimen át láthassam, és ne csak egy fájó szív falai mögül sóhajtozzam utána, hanem vele lehessek és benne, mindörökké."

Barnaky Miklós :Jó lenne


Jó lenne hinni,
hogy igaz még a hit;
a szó, a mosoly, a szeretet -
hogy nem takargat semmit.

Jó volna hinni, hogy mindez

jelent még valamit.

Komáromi János: Haiku-szerelem

Tested látom még
ott hol egykor láttalak
szentté vált helyek.

Káli László :Jönnél-e velem?


Jönnél-e velem minden pillanatban?
Legyőznéd-e félelmeid, ha kérem?
Tudnál-e bújni hozzám, akár talán
remegőn is, de vágyva az ölelésem?
Tárnád-e ki sarkig a szíved, lelked?
Adnád-e nekem, mi legszentebb,
lelkednek oltárát? Mondd hát!
S engednéd-e, hogy a rét virágából
koszorút fonjak hajadba? Jönnél-e
velem mezőn és réten, földön s égen?
Tudnál-e repülni, mint tán repültél régen?
Vagy akár mint soha még nem!?
Engednéd-e, hogy eléd térdelve
öleljem combod, s forró csókot
leheljek rajta végig? És sétáljunk
kéz a kézben, szem lesütve, vagy
éppen egymás szemében égve
belefeledkezzünk a tücsökzenébe?
Vagy hallgatva a csendet, kósza
fellegekbe karolva váljunk eggyé,
lélek a lélekkel, szív a szívvel. Hiszen
maholnap úgyis véget ér minden.
Az álom, a lét... szertefoszlik, miképpen
szappanbuborék. Mondd Kedvesem!
Jönnél-e velem minden pillanatban?

A.J. Christian


S noha a kaktusz képes szembeszállni a világgal, noha még a sivatagban, egyedül is megél, nézd csak meg, mi történik vele. Egyedül, magányosan szikkad ki a hosszú évek alatt. Igen, a virág sebezhetőbb, nem képes megvédeni magát, viszont él, életet és örömöt ad mindennek és mindenkinek. S még egy apróság. Kaktusznak lenni könnyű. Nyers erővel ellökni magadtól mindenkit, vastag falakat felhúzni könnyű. De odaadni azt, ami vagy, kinyílni a világra és megélni a saját teljességedet, vállalva azt, hogy rád taposhatnak...nos, ehhez kell az erő.

Jean Vanier


Szeretni valakit nem egyszerűen azt jelenti, hogy megteszek érte bizonyos dolgokat. szeretni sokkal többet jelent. Azt jelenti, hogy megmutatom számára önön szépségét, értékeit és fontosságát, azt jelenti, hogy megértem őt.


Az emberi lélek gyógyítja önmagát.
Idővel a gyász emlékké szépül,
akkor már nem a fájdalom,
az önvád jut eszünkbe a szeretett emberekről,
akkor már az ezernyi kedves emlék idéződik fel,
ha rájuk gondolunk.

Paulo Coelho


És ha egy kicsit csökönyös lennék - mondta a fiúnak -, az azért van, mert emberi szív vagyok, és az már csak ilyen. Az emberek félnek, hogy valóra váltsák legnagyobb álmaikat, gondolván, hogy meg sem érdemlik, vagy megvalósítani nem tudják őket. Mi, emberi szívek, meghalunk a félelemtől, ha csak rágondolunk a szeretett lényre, aki örökre elmegy, vagy arra a pillanatra, amikor meghiúsul a várakozás, vagy arra a kincsre, amely - ahelyett, hogy előkerülne - mindörökre a homok rejtekében marad. Mert ha ez történik, végül nagyon szenvedünk.

Móra Ferenc


Ha az emberek negyedrész annyit költenének arra, hogy jót tegyenek másokkal, mint arra, hogy kárt tegyenek maguknak, nyoma se volna a nyomornak.

Kamarás Klára - Vigasztalás


Ne szólj! Ne sírj!
Az álmok,a gondolatok úgyis megmaradnak.
Nem tartozol senkinek… senkihez.
Adósa nem vagy másnak,
csak ...magadnak.

Wass Albert: Tavasz-várás


Érzed? Jön a tavasz,
a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havaz.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.
Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna dal,
S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér...
Ha jönne már...
ugye testvér, megálmodod mi lenne?...
S egy kis meleg
belopódzik halkan a szívedbe...

Ancsel Éva


Az ember olyan lény, aki csak a másik kezéből, szeméből, öléből kaphat kenyeret, poharat, tudást, örömöt - mindent.Ki mondja meg, hogy mért megyünk ölre mégis és annyiszor?

Maya V. Patel


Amikor szükségem volt valakire, hogy örömöm megosszam vele, vagy hogy átöleljen, mikor egy világ dőlt össze bennem, te mindig ott voltál. És én tudom, ott leszel holnap is, és örökké.


Miért követsz, te mocskos bánat, miért lépsz be előttem a szobába, miért fekszel be előttem az ágyba, ahol az öröm vagy a nyugalom várna nélküled, miért érzem nyomodat minden tárgyon, melyet megérintek, minden poháron, melyből inni akarok, minden szájon, amely fölé hajolok? Nem ápollak bánat, nem melengetlek, nem ünneplem árnyaidat. Ordítva tagadlak, kiabálva követelem az önfeledt és könnyű örömet, nem cifrázlak szép, nemes szavakkal, nem hiszem, hogy te vagy az igazság. Csak azt tudom, hogy vagy. Utállak.

Müller Péter


Ha jól figyelsz,
rádöbbenhetsz arra is,
hogy rossz érzésed nem is a tiéd:
valaki helyett szorongsz,
vagy éppenséggel valaki bánata
suhant át rajtad, és árnyékba borította
az egyébként derűs lelkedet.
Ha valakit szeretünk,
érzéseit érezzük.

Stephanie Dowrick


„Túlélőként tekints magadra, ne áldozatként. (...) Ne gondolj a belőled dühöt vagy haragot kiváltó dolgokra és emberekre. Inkább azokra emlékezz, akik vagy amik gyógyírt jelentenek a fájdalmadra, s megelégedéssel és erővel töltenek fel az elkövetkezendőkre.”

Müller Péter


"A szeretetben nincs felejtés. Ezért megrendítő, ha elveszíted azt, akit szerettél: a halál olyasmit kér tőled, ami lehetetlen - hogy felejtsd el, akivel egy vagy. Soha senki sem tudta ezt megtenni, vagy ha igen, nem szeretett igazán."


Ha arra várok, hogy elindulj,
s megtaláljon a tavasz üzenete,
nem álldogálhatok gyáván
a folyó partján én sem,
s nem nézhetem, hol kisebb,
hol veszélytelenebb a víz.
Nem vágyom a túlsó partra.
Téged hívlak minden pillanatban,
s csendesen, de bízva remélem,
egyszer megérkezel hozzám.

Drága Mamám emlékére!

8 év...


Megpihent szíved,szemed álomba merült.
Felszállt a lelked,angyalok közé került.
Angyalként jössz hozzánk,éjjel csillagként ragyogsz,
Igaz nem látunk,de tudjuk,fentről mindíg ránk mosolyogsz.


A túlvilági réteken álmodj szépeket!
Álmodd,hogy fogjuk a két kezed
és miénk lesz a végtelen!
Mi is álmodjuk,hogy felhők felett lépkedel,
csillagok fényénél alszol el,
angyalok éneke ébreszt fel.
Olyankor szemünkből könny pereg,
mit megállítani nem lehet.


"Láttál már csillagos eget?
– Persze.
– Azt is láttad már, hogy időnként egy-egy csillag leesik?
– Láttam, azok a hulló csillagok.
– És mindennap több is leesik. Igaz-e? – folytatta Mikkamakka.
– Igaz… Ez azt jelenti, hogy egyszer csak elfogynak az égről a csillagok? – ijedt meg Babó Titti.
– Na látod – mosolyodott el fölényesen Mikkamakka. – Azt gondolod, hogy mindennap kevesebb
csillag van az égen?
– Én aztán nem.
– Nem is gondolhatod, mert nincs kevesebb.
– Bár nem egészen értem – komorodott el Babó Titti. – Mindennap leesik egy csomó, még sincs kevesebb?!
– De nincs ám! Mert Nagyapa minden éjjel összeszedi a lehullott csillagokat, a létráján fölmászik az égig, és szépen visszaszögezi mindeniket.
Babó Titti szájtátva hallgatta Mikkamakkát, csak nagy sokára ocsúdott ámulatából.
– És mi lesz – kérdezte suttogva –, mi lesz, ha Nagyapa meghal?
– Ó, te bikfic – nézett rá megrovóan Mikkamakka –, hát nem tudod, hogy Nagyapa sohasem hal meg? Az lehet, hogy egyszer majd már nem jár ki az almafáival beszélgetni. Meg talán veled se beszélget, velem se. De minden éjjel veszi a létráját, összeszedi a lehullott csillagokat, és mind visszaszegzi az égre. Mindörökké, a világ végezetéig."

Almási Gábor:Csendben nézlek


Úgy gondolok rád,
Mint magamra,
Tested sem külön.


Minden vonásod ismerem,
Lélegzetedtől az én mellem dagad.

Azt is tudom,
Most mire gondolsz,
Hogy kitalálod gondolatomat.

Börzsönyi Erika


Ölelő karod
hiánya nyomán fázom
te vagy világom.

Márai Sándor


Minden igazság könyörtelen:
nem alkuszik, nem lehet vitatkozni vele.

József Attila


Az árnyékok kinyúlanak,
a csillagok kigyúlanak,
föllobognak a lángok
s megbonthatatlan rend szerint,
mint űrben égitest, kering
a lelkemben hiányod.


Olykor csak a Kedves hangja a fontos. Csak meséljen, meséljen, meséljen, csak hallhasd a hangját. Mert számodra az ő hangja a legcsodálatosabb hangszer, és ha beszél, az minden dallam közül a legszebb. Mert megnyugtat. Hallgatod, hallgatod, és teljesen elvarázsol. És ezt a hangot nem csak a füleddel hallod, hanem a lelkeddel is.

Paulo Coelho


"Minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben."

Johann Wolfgang von Goethe


Tiéd volt a szív tavaszán nyílott első érzelem,
az utolsó dobbanás is a tiéd lesz, kedvesem.
Te azért születtél, hogy szeressenek,
én azért születtem, hogy téged szeresselek.


Csak nem ül senki a küszöbön, mert valaki, aki itt volt, elment… Vajon gondolnak-e majd rá a fák? Vajon a tisztás emlékszik-e rá azután is? A nyomok, a nyomai tudni fogják-e, hogy ki hagyta itt őket? A küszöb, a favágótönk, a palló, az ösvény… Harmat szitált az éjszakából. Szomorú csillagok virrasztottak. És a halál olyan közel volt, és minden más olyan távol.

Ami örökké tart


Egyszer azt írtam Neked: Amikor a tengerparton vagyok, néha eljátszom a gondolattal, hogy ha beleteszem a kezemet a vízbe, lehet, hogy egy cseppjét valaki szintén megérintette valahol Japánban, több tízezer kilométerre innen. Vajon ki lehetett az, hol van most és mit csinál? S Te válaszodban nekem adtad a világ legszebb mondatát: Lehet, hogy a tengernek az a cseppje nem is Japánba jut el. Talán pára lesz belőle, felhő, és valahol esőként hullik le... A legszebb mondat ez, amit életemben olvastam, s nem hiszem, hogy ennél szebbet valaha is tudna mondani valaki. Szebb ez, mintha azt mondtad volna: "Szeretlek!", szebb annál, hogy "Féltelek", hogy "Hiányzol", hogy "Te vagy minden nekem!". Szebb annál, hogy "Szép vagy és erős!", szebb annál, hogy "Jó veled!" Mindennél szebb ez a mondat, mert benne van minden. Minden, amit el lehet mondani egymásnak, minden, amit érzel, amit kívánsz, ami boldoggá tesz, ami jó Neked. Benne van minden és még több: benne vagyunk mi, aki egy és egy is marad örökké. Köszönöm, Kedves, hogy megajándékoztál a világ legszebb mondatával, hogy nekem mondtad el azt. Az a néhány csepp víz, amit a sziklák mellől küldtem Neked, tápláljon minket, mint ahogy a virágot is az eső és a napfény élteti. Én adom a vizet, Te vagy a Napfény, s mi együtt szép virág vagyunk, olyan szép, hogy aki lát bennünket, elcsodálkozik: ilyen lehetséges? Igen, lehetséges, mert akkor azt mondtad: "Lehet, hogy a tengernek az a cseppje nem is Japánba jut el. Talán pára lesz belőle, felhő, és valahol esőként hullik le... " Ez volt a kezdet és ez a folytatás is. Befejezés pedig nincs, mert ami szép, erős és egy, az örökké tart.


Már azt hittem , hogy megkaptam mindent és odaadtam mindent, s hogy szegény vagyok , mint a koldus.
Majd megjelentél előttem te….Egészen más voltál , mint a többiek , és olyan rejtett kincsekkel megáldott, amilyeneket még senki nem adott nekem. És én ismét gazdagnak, ifjúnak és ártatlannak érzem magam, mintha csak most lépnék az élet küszöbére.

Zsoltárok


„Boldog ember az, a kinek te vagy erőssége, s a te ösvényeid vannak szívében.”

Müller Péter


A lelki szeretetben énünk kőkemény falai megrepedeznek,s mint az árvíz kilépünk magunkból,s a másik világát is elöntjük.Még akkor is,ha ez a világ tele van gátakkal,akadályokkal,szögesdrótokkal.S mindezek hiába bántanak,sértenek,karcolnak,vagy sebeznek.És bárki,aki hozzánk is belép szöges,tüskés,csapdákkal és akadályokkal teli országba jut.Onnan tudod,hogy valaki szeret,hogy túllép ezeken a bántó akadályokon,sérelmeit megbocsátja,hibáidat eltűri,s elfedi.

És jön tovább,és helyet csinál magának benned:mert szeret.

Kormányos Sándor

 
Csitítva altatom
elnyűtt...kínom,
ringatva lelkem
fáradt sóhaján,
és hangtalan suttogva
kérlelem a csöndet,
hogy hallgasson rólad
e hosszú éjszakán.

Daniel Keyes


Amíg az ember kitart, mindig van reménye a változásra. Az életet nem szabad eldobni. Akármilyen rosszra fordulnak is, akármilyen feketének látszanak is a dolgok, nem szabad feladni.

Victor Hugo


Mekkora üresség, ha távol van az a lény, aki egymaga betölti az egész világot! Ó, mennyire igaz, hogy, akit szeretünk, megistenül! Nem volna csoda, ha Isten féltékeny volna rá, ha nem volna bizonyos, hogy a mindenek atyja a világot a lélekért, a lelket pedig a szerelemért alkotta meg.

Jodi Lynn Picoult




Ha valamit nagyon szeretnénk, akkor sokszor csak valami nagyon nemszeretem dolog útján érhetjük el.

Váci mihály


Naponkint elbukom magammal küzdve,
gyönge vagyok s hatalmas:
legyőzöm önmagam és vétkezem, - a bűntudat
szívemben hideg kardvas.
Pálcát török magam fölött és szánom,
felmentem magam hányszor.

Schäffer Erzsébet


Idővel te ülsz ki az arcodra. A gondolataid, az érzelmeid, a bánatod, a sérelmeid, a vágyaid, minden, amin átmész.

Tavaszt ültetek


Tavaszt ültetek magamból,
Illatokkal körberakom,
Színét fonom szép szavakból
S ha kész leszek, Neked adom!

Fodor Ákos



Megérteni nem,
csak elfogadni tudunk:
kit, mit; úgy, ahogy.

Müller Péter




„Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod - nem azért, mert látod
az arcán, hanem mert a bántás pillanatában önmagadon érzed a bántalmat, neked
is fáj - és tudod, hogy nem kellett volna. Nemcsak neki, neked is sajog,
azonnal. A szeretet nem ismer sem időt, sem távolságot.”

Őri István: Hátha...


Ha eljössz, megfogjuk egymás kezét és soha többet nem engedjük el.
Gyere...
Várlak...
Nagyon...