Ha tudnám,hogy ma látlak utoljára aludni, átölelnélek erősen,
És kérném Istent,had legyek továbbra is lelked őre.
Ha tudnám,hogy ez volt az utolsó,hogy láttalak kimenni az ajtón,
Megölelnélek,adnék egy csókot, majd visszahívnálak,hogy még többet adhassak.
Ha tudnám,hogy ez az utolsó,amikor hallom a hangodat, felvenném minden egyes szavadat,
Hogy később újra és újra hallhassalak a végtelenségig.
Ha tudnám,hogy ezek az utolsó pillanatok,hogy láthatlak,
Azt mondanám: szeretlek, és nem vonakodnék,oly ostobán,de hisz tudod...
Mindig van holnap és az élet mindig ad egy újabb esélyt,hogy jól csináljunk mindent,
De ha tévedek és nekünk csak a ma marad,
El szeretném mondani,hogy mennyire szeretlek és hogy sohasem felejtelek el...