B. Radó Lili - Miért félsz?

Testvérem, mondd, miért félsz a haláltól?
Nem gyűlölt szerető gyilkos szorítását hozza,
anyád keze ő, s mint a csecsemőnek,
pólyád szalagját szelíden kioldozza.
Hiszed, hogy fél a báb pillangóvá születni,
s hogy az reszket az égtől, amely felé repül?

Testvérem, kedves, ne félj úgy a haláltól!
Várd őt, mint fáradt munkás a szombatéji álmot,
mely robot, rohanás, verejték után már
az ünnep közelgő illatát vetíti.
Boldog, aki elalhat.
Az elmúlás, ha vár rád,
hajtsd le fejed s ne félj, Isten keze a párnád.