Te és én

Te mosod a függönyt,
és én húzom széjjel,
Te vasalsz lepedőt,
és én gyűröm éjjel.
Te főzöl ebédet,
és én várom a jót,
Te szólítsz asztalhoz,
és én szórom a sót.
Te fogsz mosogatni,
én pediglen nézlek,
Te kéred, hogy „Segíts!”
Én mondom: „De kérlek!”
Te mosod ruháim,
én veszem föl tisztán,
Te törölgetsz nálam,
s én megjövök aztán.
Te beszélsz énhozzám,
én szárnyalok máshol,
Te értesz meg engem,
én téged majd máskor.