Fuchs Éva :Sorsod

A sorsod élni, mint más -
Élni másképp: másra vágyni
S tenni másért
Gyűrt arcok mélyén csillogó könnyekben látni
Mitől fájt az éj,
Minden tiszta nevetést meghallani, s benne tudni
Holnapunk hitét.
A sorsod édes álmokból
Mindig felriadni,
Megízlelt vágyakat sírva mind feladni,
Feléd nyújtott kezek között
Markolni a légbe,
Ölelő karodat kitárni, s könnyeid
Emelni az égbe.
A sorsod Egyedül viselni, mit
Nem bírsz el magad,
Kutatni a forrást, hol megértés fakad,
Mint megváltót
Mindenben, s magadban szerelmet keresve ezerszer szegeződve
Az áldott keresztre.
A sorsod mindig játszani,
és mindig veszíteni,
De mindig Tudni újból elkezdeni.
Távoli tiszta világra vágyva
Elmenni akarni,
- és kínok között, emberré feszülve
Mégis maradni!