Müller Péter: Szeretetkönyv


Igazi szeretet az, ha elmegyek a határomig, és kinyújtom érted a kezemet...
És te is eljössz a te határodig, és kinyújtod értem a kezedet... S ott - a határon - megfogjuk egymás kezét. Belefűzöm az ujjaimat az ujjaidba, és azt mondom: Szervusz! Isten hozott! Te is azt mondod: Szervusz! Isten hozott! Ez a szeretet. És ha te visszalépsz a középpontod felé, nem gázolok utánad - megvárlak, míg újra kijössz.