Könnytelen arcomon
magam rajzolta álmaim találta
az érkező hajnal apró fénye.
Lágyan simult körém
óvva lelkem a pillanattól,
amikor ismét magamba zuhanok,
megkeresni téged
két levegőtlen lélegzetben...
Search
Angyalka
Népszerű bejegyzések
-
"A magányosokból lesznek a költők. Azokból, akiket nem értenek meg; vagy akik nem értik, hogy miért van úgy, ahogy van. Akik bár próbál... -
Egy pillanatképből nem lehet megítélni senkit. De még egy egész életből sem. Mert nem tudod, honnan jött és hová megy - mit hozott magával... -
Az, hogy az emberek, hogyan bánnak Veled az az ő karmájuk. Ahogyan Te reagálsz az pedig a Tiéd. -
Nézni veled... a felkelő Napot. Fogni kezedet, gyengéden átölelni, és látni a csodát. Két csodát. A Napot... és téged. Mert most két ... -
"És a hidakat mind felégették Minden alkalommal újabb álmot mos el a tenger" ..És olyankor új hidat kell építeni, és van, hogy tér... -
Mindenki életében van egy fordulópont. Egy olyan éles, tiszta pillanat, amikor az ember úgy érzi, mintha mellbe vágták volna, és te... -
Hiszem, hogy van egy kéz, amely irányítja a sorsunkat. Csak nem bánik mindig finoman velünk. (...) Nincs sok választási lehetőségünk. Log... -
„A por siet, a kő ráér" (Weöres Sándor) Porszem vagyok, vagy kis pihe, szellő sodor oda-ide, szirom vagyok, vagy falevél, felkap...
 |