Nem követelem meg, hogy az egész világ boruljon gyászba, ha én tudathasadt, depressziós, undok és béka vagyok, de ilyenkor azért a minimumra kéne csökkenteni az örömködést, házasulást, kamatyolást. Illendőségből és tapintatból.
Search
Angyalka
Népszerű bejegyzések
-
Akármilyen komor, örvénylő viharba kerülünk, ahol már nem látni senkit, egymást sem; akármilyen földrengésen, tornádón, cunamin, hur... -
Életed, mint a mesebeli legkisebb gyermeké: hosszú vándorút, próbatételek sorozata. Elengedtek szegényen, hogy visszatérj gazdagon. Vá... -
Akassz rám időt, mosolyt, érintést Szeretnék végre ünnepelni Ülj mellém szótlanul Vigyázzunk egymásra - én tudom, hogy nagyo... -
Az ember olykor úgy tud vágyakozni, hogy égetőbben már nem is lehet. Minden csak bánatát képes fokozni, s fájó filmszalag lesz... -
"Az ember sosem szűnik meg álmodni... Előfordul, hogy álmaink viharosak és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy to... -
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a ... -
Az ember eszik-iszik, dalol, boldogan fecseg a barátaival, eszébe se jut, hogy körülötte félelmetes a világ, és a vesztébe rohan. Elf... -
Föl kell építeni a békességet ezen a világon. És békességet építeni csak jóindulatból lehet.
 |