Folyton esik… szakad szüntelenül.
Az ég is sír… egyre csak zokog.
Csak állok, s ázok reménytelenül,
míg a hűvös víz nyakamba zuhog.
A vigasztalan, fakó szürkeségből
előtör végre néhány fénysugár.
Táplálkoznék én is újult reményből…
csak egy ígéret jönne végre már!
