Popper Péter


A felnőtt ember energiatartaléka a belső szabadság.

... az életben el kell tévedni ahhoz, hogy az ember önmagára eszmélhessen. Tehát áldottak lehetnek a tévutak is, ha nem körbe visznek, meddő keringésbe. Hiszen a tévút lehet csak kerülőút is. Elvezethet új megismerésekhez, felfedezésekhez.

Az igazi felnőttnek nem kell felnőttet színlelnie. Szabadon és önfeledten játszhat. A gyermeklelkű ál-felnőttek kizárták magukat a játékból, mert soha nem ülnek le a földre és soha nem beszélnek az égre. Komoly felnőtt csak nem tesz ilyesmit! Ehelyett zsémbesen és irigykedve bámulják a játszókat, akiknek nem kell attól tartaniuk, hogy a felnőtt maszkja egyszer csak lepotyog az arcukról. Rosszkedvűen dörmögik: "Milyen éretlenek! Hát már sohasem fognak felnőni?"

Istennel, a sorsával, önmagával való viszonya minden ember legbelsőbb és legintimebb ügye. Minden lényeges kérdésre csakis önmagától várhatja a választ. Ne higgy a beavatóknak, a tanácsadóknak, a titkokat fülbe súgóknak.
Buddhának higgy:
"Legyetek önmagatok fénye,
a biztonságot leljétek meg önmagatokban,
idegen segítség nélkül."