Egy öreg buddhista szerzetes,akivel Indiában találkoztam,azt mondta nekem,hogy maguk európaiak a legfegyelmezetlenebb emberek,akikkel valaha találkoztam, mert állandóan az irrealitásban bolyonganak.Vagy a múltjukon rágódnak,ami irrealitás,mert már nincs, vagy a jövőjükön elmélkednek,ami a másik irrealitás, mert még nincs.Ahelyett, hogy teljes intenzitással megélnék a jelent,amely közben valahogy elmúlik, elszalad.
