Mi vagyunk az örökkévalóságot átívelő híd, ott feszülünk a tengerek felett; saját kedvünkre kalandozunk,
csodákat élünk meg, mert gyönyörűségünk telik bennük; katasztrófákba, győzelmekbe, kihívásokba,
lehetetlen helyzetekbe bonyolódunk, hogy újra meg újra próbára tegyük önmagunkat,
és tanuljuk szeretni, szeretni,szeretni!