A fény harcosa tudja, hogy az ember nem sziget.

Nem harcolhat egyedül, bármi legyen is a terve,

szüksége van társakra. Hogy megvitathassa velük
a haditervét, hogy segítséget kérhessen tőlük,
és hogy-amikor végre megpihenhet egy
tábortűznél-legyen kinek elmesélnie
a harci történeteit.

Szüksége van a barátaira, de nem hagyja, hogy

az emberek ezt bizonytalanságnak véljék.
Tettei nyíltak, tervei viszont titkosak.

A harcos együtt táncol a társaival, de a saját

lépéseiért egyedül vállalja a felelőséget.