Vavyan Fable


Kínkeservvel múlnak az éjszakák.Szürkék és nyirkosak a nappalok, akár a pincekő.Mindenfelől fájdalmas feszültség kapdos felém.(...)Értelmetlen és haszontalan az életem. Érzékelőszerveim be- és összeszáradtak.Úgy érzem magam,mint egy darab ősi gyanta.Magamnak sem kellek.Csapdába tévedtem, s már kedvem is elmúlt,hogy kiutat keressek.
Nem érdekel.
Már semmi sem érdekel.