Lucy Maud Montgomery


Elgondolkodó tekintettel úgy nézte Anne-t, mintha a lelke életkoránál idősebb lenne,de amikor Anne kedvesen rámosolygott,komolysága egy csapásra átadta a helyét egy ragyogó,egész lényét bevilágító mosolynak.
A legszebb éppen az volt,hogy szívből jött, erőfeszítés vagy rejtett indíték nélkül,csupán a titkos egyéniségéből fakadt,mint egy ritka, finom, éles villanás.
Bár egy szó sem hangzott el közöttük,ezzel a mosollyal (...) egy életre szóló barátság pecsételődött meg.