Mondják: várd a boldogságot, egyszer majd eljön, és mennyien esnek ebbe a csapdába: nem jön semmi, csak az idő suhan tovább hátára kötve az esélyt. Útmentén szétszóródott kövek, s néhol egy-két virág.
Ne várd a boldogságot, hiszen magad vagy a mester, s nem a kő építi a házat, hanem a mester.
Te vagy a kertész is. A kertész ülteti a magot, ő álmodja az erdőt, mezőt!.. Ne várj! Légy inkább mester, álmodj magadnak várat, s amit az idő eléd gördít, illeszd a palotád falába. Légy kertész, aki útja során magot vet. Építsd, ültesd a boldogságot, s meglásd kunyhódban, palotádban, erdődben, meződön a boldogság ölel majd magához. Minden kőnek lelke lesz, ami téged áld, minden elültetett magból kikel a boldogság, mert hisz a boldogság te vagy magad.
Magad! Saját magod a boldogság csirája, s ebből épülhet csak álmaid háza, ebből sarjad Napsóvárgó fád, virágod! Vesd el a magod, s mindenben önmagad találod.
Ne várd a boldogságot, hiszen magad vagy a mester, s nem a kő építi a házat, hanem a mester.
Te vagy a kertész is. A kertész ülteti a magot, ő álmodja az erdőt, mezőt!.. Ne várj! Légy inkább mester, álmodj magadnak várat, s amit az idő eléd gördít, illeszd a palotád falába. Légy kertész, aki útja során magot vet. Építsd, ültesd a boldogságot, s meglásd kunyhódban, palotádban, erdődben, meződön a boldogság ölel majd magához. Minden kőnek lelke lesz, ami téged áld, minden elültetett magból kikel a boldogság, mert hisz a boldogság te vagy magad.
Magad! Saját magod a boldogság csirája, s ebből épülhet csak álmaid háza, ebből sarjad Napsóvárgó fád, virágod! Vesd el a magod, s mindenben önmagad találod.
