Benedick Dyrlich :A vágy


Oda kívánkozom, ahol
nem vagyok.
Kint hideg szelek suttognak és
a harangok halk hullámai hívogatnak az égből.
De az éj egyedül van velem: ravaszul
lépked felfelé
a lépcsőn,
finoman kopogtat az ajtón
és belép a szobába,
hogy megbűnhődjön a mámorért.
Rémülten heverek a földön és
nyugalmam ellenére elpusztulok.
És te oly messze s mégis közel vagy.