Az
álom, amelyben egy gyönyörűséges Angyal látogat meg. Szíved Angyala.
Leül melléd, látod szépséges arcát, belenézel erőt adó szemeibe, és
hallod a világ legszebb zenéjét, a hangját. Beszél hozzád, és te el sem
tudod hinni, hogy ez valóság. Hisz’ oly régóta vágytál erre. És most nem
tudod elhinni. Pedig itt ül melletted. Néhány pillanatig. Csodálatos
pillanatok. De történik valami. Nem tudod, miért, nem tudod, milyen erő
hatására, de indulnod kell. Nem akarsz, de menned kell. Elindulsz… és ő
veled tart. Veled, míg elérkeztek egy kapuhoz. Megálltok. Ő gyengéden
átölel, és elköszön. Te maradnál, de nem maradhatsz. Ő jönne, de nem
jöhet. Az álom és valóság kapujában el kell válnotok. Neki maradnia
kell. Álmaidban. Neked menned kell. A valóságba. De egy napon minden más
lesz. Egy napon a kapu ledől. Egy napon már nem lesz álom, csak
valóság. Egy napon az álom és a valóság egy lesz. Eggyé válik. Benne.
Szíved Angyalában.
Szíved Angyalában.
