Köszönöm a szereteted, de ne gondolj rólam többet, mint ami vagyok,
szürke, sápadt kis küzdője az életnek, aki talán többet szenvedett, aki
talán érzékenyebb, mint az átlagemberek; de aki önző, mint minden ember.
Az, hogy szeretlek, talán az is önzés. - Érzem, hogy szeretetre van
szükségem, és érzem, hogy ezt a szeretetet csak Te vagy képes nekem
megadni.
