Olyan voltam , mint a mesebeli vár , amelynek nagyterméhez senkinek sem volt kulcsa .Nálad volt a kulcs, mások a folyosóhoz jártak: te csak te léphettél be a terembe …
Te értetted meg velem, hogy milyen rejtelmes mély és csodálatos a férfinak és a nőnek a viszonya, hogy nem véletlenül akadnak egymásra . Hogy a szerelem nemcsak ölelés és csók és az érzések tavaszi mámora , hanem a léleknek csendes boldogsága, láthatatlan és mégis ott van mindenütt , mindenben
Néma és mégis sokatmondó, még ha az ajkak meg sem rebbennek.