Kozma Mária


Ma is nélküled lett este, pedig a reggel ezt még elképzelhetetlennek tartottam. Újra és újra egyedül maradok, és szembe kell néznem magammal segítség nélkül.
Most ebben a pillanatban talán a magányom is csak arra ürügy, hogy rád gondolhassak.
Szeretnélek látni - ennyi az egész. Néha ez is sok.