Szerettem veled lenni. A világ legegyszerűbb dolgait csinálhattuk:
tengericsillagokat lökdöstünk vissza az óceánba, megosztoztunk egy
hamburgeren, és beszélgettünk. Már akkor is tudtam, milyen szerencsés
vagyok. Mert te voltál az első fiú, aki nem azzal foglalkozott
egyfolytában, hogy lenyűgözzön. Elfogadtad magad olyannak, amilyen
voltál, de még ennél fontosabb, hogy engem is önmagamért kedveltél.
Semmi más nem számított.
