Feldmár András: Szégyen és szeretet

A szeretet az egy csoda. Az egy egzisztenciális lehetőség. Lélegzetelállító, amikor van, és az élet szürke, amikor nincs. Egy költő aki Shakespeare idejében élt , Chapmannek hívták, irt egy nagyon szép szonettet erről, amelyben azt mondja, hogy amikor szeretet van,akkor a világ színes. És amikor nincs az olyan, mint amikor a Nap elmegy a felhők mögé és a világ szürke. A Nap nagyon jó metafora a szeretetre. Laing is mondta, hogy ha megkérdezik a bölcstől, hogy mit csináljon az életével a bölcs azt mondja, hogy legyen a szíved a Nap, és sugározzál mindenkire. A Nap gazdaságtalan; égeti magát olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudja. A Napot semmi sem tartja vissza. Mindenét kiadja, és addig ad majd, ameddig meg nem szűnik. Egy pillanatra sem gondolja, hogy jaj, nekem is kell valami. Nélküle egyikünk sem lenne itt, nem lenne tudatunk...A Nap mindenét odaadja bárkinek, és semmit nem kér viszont.

Ez a szeretet.