Van, hogy csak egy pillanatot kapsz...
Ami megérint. Egy mosolyt, egy kedves szót, egy ölelést.
Aztán a
pillanat elillan.
Te pedig szomorúan nézel utána, és nem érted, miért...
Miért csak ennyit kaptál?
Aztán lassan kezded megérteni.
Azért
kaptad, hogy újabb erőd legyen.
Hogy amikor már majdnem feladtad
álmaidat, megérezd, hogy mire vágysz. Hogy ne érd be kevesebbel.
Hogy
újra átérezd, milyen az Igazi Pillanat.
És várd tovább. Kitartóan. Mert
eljön az a pillanat is.
Ami örökké tart.
