Akkor szeretünk, ha elolvadunk, megpuhulunk.
Ha a jéghideg én, én, én,
én helyett megszólal bennünk először a Te, aztán a Te és Én - és végül a
Mi.
Minden ember mélyvalósága tenger természetű és szeret.
Fönt azonban
meg van fagyva, magányosan didereg és fél. Mitől?
Fura dolgot mondok: a
szeretettől fél.
Mint jéghegy az olvadástól.
