Egyikük sem szólt semmit, amikor megölelték egymást.
A szavak néha nem
mondanak eleget, a betűk és a nyelvtan mélysége nem volt elég ahhoz,
hogy pontosan kifejezzék a szív érzéseit.
Search
Angyalka
Népszerű bejegyzések
-
Akármilyen komor, örvénylő viharba kerülünk, ahol már nem látni senkit, egymást sem; akármilyen földrengésen, tornádón, cunamin, hur... -
Életed, mint a mesebeli legkisebb gyermeké: hosszú vándorút, próbatételek sorozata. Elengedtek szegényen, hogy visszatérj gazdagon. Vá... -
Akassz rám időt, mosolyt, érintést Szeretnék végre ünnepelni Ülj mellém szótlanul Vigyázzunk egymásra - én tudom, hogy nagyo... -
Az ember olykor úgy tud vágyakozni, hogy égetőbben már nem is lehet. Minden csak bánatát képes fokozni, s fájó filmszalag lesz... -
"Az ember sosem szűnik meg álmodni... Előfordul, hogy álmaink viharosak és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy to... -
...s néha úgy félek, hogy elfogynak a szavak... mit teszek majd, ha egyszer csak nem találom? nem találom a szót, amit épp keresek.... a... -
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a ... -
Az ember eszik-iszik, dalol, boldogan fecseg a barátaival, eszébe se jut, hogy körülötte félelmetes a világ, és a vesztébe rohan. Elf...
 |