Köszönöm
a szereteted, de ne gondolj rólam többet, mint ami vagyok, szürke,
sápadt kis küzdője az életnek, aki talán többet szenvedett, aki talán
érzékenyebb, mint az átlagemberek; de aki önző, mint minden ember. Az,
hogy szeretlek, talán az is önzés. - Érzem, hogy szeretetre van
szükségem, és érzem, hogy ezt a szeretetet csak Te vagy képes nekem
megadni.
