A nagymamámra gondolok, kinek férfimunkától volt töredezett apró keze.
Ki nem sminkelte magát, s nem járt drága ruhákban, de mindig mosolygott,
s nem ismerte a lehetetlent.
S az élet bármily terhet is pakolt hátára,
mosollyal, tartással tűrte azt. S én ezt tanultam tőle kiskölyökként.
Szóval, mi férfiak néha elfelejtjük, mennyire fontosak vagytok. Hogy
tiszta szívetek feloldja minden mérgünk.
