Vágyódom valamire, elképzelem, nagyon akarom - s aztán elengedem az egészet. Nem is gondolok rá, s amikor nem teljesül, nem leszek türelmetlen. Hagyom, hogy csendben érjen. Egy napig? Egy hétig? Egy hónapig? Netán egy évig?
Még tovább? Mindegy. A jó várakozás titka a türelem, a türelem titka pedig, hogy addig is jól érzem magam, amíg nem történik semmi.
A múló idő nem elviselhetetlen: élvezem így is.
A beteljesedés néha olyan sokáig késlekedik, hogy meg is feledkezem róla.
