Paulo Coelho: Brida


Amint a nap megérinti a horizontot, mondj el egy Imát. A nap hagyományában az emberek az imák által egyesülnek Istennel. És amikor egy imát a lelkünk szavaival mondunk el, az sokkal erősebb bármilyen szertartásnál.
Isten a magasságban van mind a Nap Hagyománya, mind a Hold Hagyománya szerint. A Mágus a nap felé fordult, és lehunyta szemét.
- Emberek vagyunk, és nem ismerjük a nagyságodat, Urunk. Add meg nekünk az alázatot, hogy kérni tudjunk. Mert egy kívánság sem hiábavaló, és egy kérés sem haszontalan. Mindenki tudja, hogy mivel kell táplálnia a lelkét. Adj hát nekünk bátorságot, hogy úgy tekintsünk a vágyainkra, mint a Te örök Bölcsességed forrásából eredő dolgokra. Csak akkor lesz fogalmunk arról, hogy kik vagyunk, ha elfogadjuk vágyainkat, Uram, Ámen. Ezután Bridára nézett, majd hozzátette:
- Most te jössz.
- Uram, add, hogy megértsem, hogy ami jó történik velem, azt mind megérdemlem. Add, hogy megértsem, hogy ugyanaz az erő hajt, hogy keressem a Te igazságodat, mint ami a Szenteket hajtotta, és ugyanolyan kétségeim vannak, mint amilyenek a szenteknek voltak, és ugyanazt a csüggedést érzem olykor, mint amit a szentek éreztek. Add, hogy elég alázatos legyek, hogy elfogadjam, nem vagyok más, mint a többiek, Uram, Ámen.
Hallgattak, nézték a naplementét, míg végül az utolsó sugár is elhagyta a felhőket. A Lelkeik imádkoztak, kértek, és hálát adtak azért, hogy EGYütt vannak.