Várnai Zseni



Mert messze vagy, mert messze vagy, 
olthatatlan a szomjúságom, 
hangodat, hogyha hallanám, 
nem lenne több szomorúságom, 
hogyha látnám szép arcodat, 
le nem venném a szemem róla, 
s titkon néznélek éjjel is, 
álmodban, amikor nem tudsz róla.