Ady Endre: Halottak napján



Halottja van mindannyiunknak, 
Hisz percről-percre temetünk, 
Vesztett remény mindenik percünk 
És gyászmenet az életünk. 
Sírhantolunk, gyászolunk mindig, 
Temetkező szolgák vagyunk! 
– Dobjuk el a tettető álcát: 
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!


Annyi nyomor, annyi szenny, vétek 
Undorít meg e sárgolyón... 
Hulló levélt hányszor feledtet 
A megváltó, a gyilkos ón!... 
Óh, hányszor kell a sírra néznünk, 
Hogy vigasztaljuk önmagunk – 
– Dobjuk el a tettető álcát: 
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...