És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két
kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák
fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a
magányt és a lármát! (...)
Ajándék ez, csodálatos ajándék.