Müller Péter



Nem tudom, mi a titka.A testem gyorsan elfelejti, hogy beteg.
És a lelkem is, hogy szomorú.
Valahogy nem állok meg, és nem foglalkozom vele.
Megyek tovább.Nem figyelek oda.
Nem engedem, hogy bármiféle baj gyökeret verjen bennem, s bokorrá terebélyesedjen.