Van, hogy csak egy pillanatot kapsz... Ami megérint. Egy mosolyt, egy
kedves szót, egy ölelést. Aztán a pillanat elillan. Te pedig szomorúan
nézel utána, és nem érted, miért... Miért csak ennyit kaptál? Aztán
lassan kezded megérteni. Azért kaptad, hogy újabb erőd legyen. Hogy
amikor már majdnem feladtad álmaidat, megérezd, hogy mire vágysz. Hogy
ne érd be kevesebbel. Hogy újra átérezd, milyen az Igazi Pillanat. És
várd tovább. Kitartóan. Mert eljön az a pillanat is. Ami örökké tart.
