Lelkünk soha sincs olyan közel a valósághoz, mint a temetőben.
Itt vége az őrületnek és a hazugságnak. A lét éppolyan meztelenné
válik, mint a születésünk pillanatában. Nincs már gazdag, szegény,
ellenség, barát - az önzés falai leomlanak, és megszűnik az esztelen
rohanás. Jó illat van a temetőkben - és az embereknek utólag eszébe jut, hogy szeretniük kellett volna egymást.