Bizony, kedves barátaim, az ember test és lélek. A testünk anyagi gyökerei valóban a szüleinkben, a családunkban, őseink végtelen genetikus múltjában van. De a Lelket nem az apukánk és anyukánk adja. Az a magas világból ered és örök. Minden ember fenség!
Ezt akkor éltem át, amikor 1956-ban átestem egy halálélményen. Kiléptem a testemből - s mégis voltam. Nem mint az anyukám fia. Nem is úgy, mint a szerelmesem társa - hanem mint önmagam, aki sajnálkozás nélkül lépett ki vérző testéből, otthagyva az utca kövén minden genetikus, családi és ősi múltjával együtt. Voltam. Én voltam! De nem tartoztam már ahhoz a földi sorstörténethez, amelynek mélységes földi gyökerei voltak.
Fent volt a gyökerem! A fényben - ahová igyekeztem. A lelkünk - bár a születésekor magára ölti a testi emlékezet számtalan örökségét -, de ő maga magasról jött. És ha otthagyja földi testét, egy holtat hagy maga után, s ő megy tovább.
A testet és a testi gyökereket a Lélek élteti.
Aki föntről való.
Én ezt megtapasztaltam.
