A népmesék vége, hogy a jó elnyeri jutalmát, s a rossz a büntetését. Itt
nem erkölcsi minősítésről van szó. Jó az, aki a bajban fölébredt.
megtalálta benső Istenét, önvalóját, s most elindul, hogy sorsának
következő feladatát teljesítse. A rossz az, aki a bajban nem ébredt föl,
nem lett több, fényesebb, szabadabb, de benne maradt a mókuskerékben,
öntudatlanul rohan tovább, és ismétel, ismétel, mint a bukott diák. Az
ilyen csak a bajokon kesereg, változtatni nem tud, nincs ereje hozzá –
ott marad a romokon.