A pozitív gondolkodás fogalma eredetileg egy ősi buddhista hagyomány
nyomán jött létre. Fönnmaradt egy legenda, miszerint Buddha és a
tanítványai néztek egy döglött kutyát. Mester, nézd, a halál, a bomló
hús, a rothadó tetem milyen rettenetesen visszataszító! Milyen undorító,
ha csak az marad meg egy lényből, ami belőle a test! - mondták a
tanítványok. Buddha odanézett, és azt mondta, hogy igen, de milyen szép
fehér foga van! Ez a pozitív gondolkodás alaptörténete. Innen nőtt ki.
Vagyis nem arról van szó, hogy a negatív élményeinket, a keserveinket, a
bánatainkat hazudjuk el pozitívnak. Arról van szó, hogy fogadjuk el
ezeket olyan negatívnak, amilyenek a valóságban, de ha van bennük valami
pozitív, akkor azt is vegyük észre.