A buddhistáknak van egy jó kis gyakorlatuk: hétvégenként egy füzetbe
felírják, hogy a héten mi hozta ki őket a sodrukból. Mitől féltek, miért
haragudtak, min háborodtak fel - csak röviden, emlékeztető szavakban.
Egy hónap múltán aztán végignézik a listát, és figyelik magukat, mi az,
ami még mindig bántja, felháborítja őket, és mi az, aminek már nincs
jelentősége számukra. Azokat kihúzzák. Ilyenkor néha döbbenten látja az
ember, hogy milyen marhaságokon izgatta fel magát. Olyasmiken, amiknek
napok, hetek elmúltával már semmi jelentőségük sincs. Ilyenformán idővel
kirajzolódnak az érzelmileg valóban fontos dolgok.
