Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Néha széles az egyik út,
aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak
alkalomnak tekintjük. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van.
Minden út összefut végül egyetlen közös célban, s akkor megállunk,
csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a
sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül
eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van.
De ezt
csak utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt.
