Nem akarom ragozni, sem szépíteni. Ez van és kész. Lehet feleslegesen aggódom, de úgy bennem van. Talán a múltbeli csalódások miatt.
Kellenek a változások. Néha jobbra kell menni, mikor balra szeretnék. Csak azt nem értem, hogy miért csapják rám mindig az ajtót. Most legszívesebben bekönyörögném magam valahova. De nem teszem. Inkább megint eltemetek mindent mélyre.
Egyszer ugye majd jön valaki, aki ért? Akinek nem kell magyarázni? Akinek kisírhatom magam, és, aki nem kérdez semmit csak átölel?
Kellenek a változások. Néha jobbra kell menni, mikor balra szeretnék. Csak azt nem értem, hogy miért csapják rám mindig az ajtót. Most legszívesebben bekönyörögném magam valahova. De nem teszem. Inkább megint eltemetek mindent mélyre.
Egyszer ugye majd jön valaki, aki ért? Akinek nem kell magyarázni? Akinek kisírhatom magam, és, aki nem kérdez semmit csak átölel?
