Kosztolányi Dezső

... a boldogság csak ilyen. Mindig valami rendkivüli szenvedés tövében
terem meg és éppoly rendkivüli, mint az a szenvedés, amely hirtelen
elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték.
Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.