Tudod kedves arra gondoltam, aki magányos, annak nincsenek gondolatai.
Ha vannak is, csak öncélú, magányos, magányt mélyítő gondolati vannak
Magányos, akinek nincs barátja, akinek elmondhatná a gondolatait.
Először van a barát, és a barát által jönnek a szabad gondolatok.
Még úgy is, még akkor is, ha ez a barátság egyoldalú.
Ha csak én érzem, hogy van egy barátom.
Akinek, ha másként nem, gondolatban elmondhatom,
akinek nem tudom nem elmondani.
Te a barátom vagy annyira, hogy már bele se fér a barátság kancsójába,
túlcsordult annyira, hogy ez bizony már szerelem.
Olyan a barát és a gondolat születése közti kapcsolat, mint a csecsemő, és az anyatej között. Akkor van tej, ha a csecsemőt táplálja, minél többször, annál több van belőle.
Ilyen a barát és a gondolat. Ha nincs barát, akinek elmondjuk a gondolatot,
akkor elapad, mint az az anyatej, amelyik szükségtelen.
Akinek barátja van, az akkor se magányos, ha senki nincs a közelében.
