Ady Endre

Bevégzett csókkal lennénk szívesen
Megbékült holtak,
De kell az a csók, de hí az a tűz
S mondjuk szomorún: Holnap.
Majd holnap.

Miért?

Miért akkor fogynak el a szavak, amikor leginkább kellenének, Miért akkor tűnsz el egyből, amikor igazán szeretnélek?

Talán

Talán a boldogsághoz kevés egy üveg bor, de egy találkozás elhozhatja. Talán a szavak néha nehezek és fájnak, de az az ölelés feledtet mindent. Tán az a szó csak nyolc betű, de az az érzés, ami benne van a világot jelentheti. Talán az álmok, álmok maradnak, de mégis jó kapaszkodni és bízni, hogy egyszer valóra válnak, nem?

Barátság

Ha egyszer mindkettőnk gyomra üres lenne, de csak egyetlen szelet kenyér heverne az asztalon. Én boldogan nézném, ahogy enyhíted vele éhséged. De Te biztosan megfeleznéd.

Nagy a kicsihez

Tudod, lesznek majd néhányan, akik zord idők meleg sáljaként tekintenek rád. Gyönyörű napokat élhetsz át, Te leszel a legfontosabb, legszebb, legcsodálatosabb. De a rossz időt majd egy nap elviszi a szél és eljön az a verőfényes délelőtt mikor már nem lesz szükség a Te melegségedre. Egy reggel otthagynak a fogason, majd idővel egy sötét szekrény válik otthonoddá. Talán néha magányos leszel és szomorú, de hónapok múltán egyszer kinyílik az az ajtó és Te újra közel érzed magadhoz az ismerős arcot. Nincs benned fájdalom, se harag, mert neked elég, hogy adhatsz.

Az a nap

Úgy várom azt a napot, mikor majd érzed, hogy hiányzik az az apróság az életedből, amit más nem adhat meg. Mikor rádöbbensz, hogy el kell mondanod. És mikor majd kopogtatsz, én pedig beengedlek.

Én tettem

Féltem, hogy elveszítem, ezért szorosan magamhoz öleltem. Nem is sejtettem ekkor, hogy egyszer majd ölelő karom lesz gyilkosa.

megállapítás

"Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban. "

Paul Géraldy:Vallomás

Dühös vagyok, követelő, mogorva,
elégedetlen, féltékeny, bolondos,
boldogtalan, házsártos is, gyakorta.
Nagyon szeretlek, s így lettem nagyon rossz.

Űzlek. Gyötörlek. Szidlak is örökkön.
Be boldogabb, be szeretettebb lennél,
ha nem te volnál mindenem a földön,
s ha volna más, mi nékem szentebb ennél.

Nicholas Sparks

Nem élhetsz mások elvárásai szerint. Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz, még akkor is, ha ezzel megbánthatsz olyanokat, akiket szeretsz.

Fodor Ákos

Születésem előtt mintegy 9 hónappal
összegyűlt apám-anyám
(pusztán a Testület működtetése végett)
hogy engem oda-idézve:
életfogytiglanra + halálra
ítéljenek; holott
semmit se tudtak rólam.
- Az ítélet jogtalan, de erős. Végrehajtása
folyamatban. Fellebbezésnek helye nincs.

Paulo Coelho

Ha majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez, hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek.

Nemes Nagy Ágnes

Hogy mondjam el? A szó nem leli a számat:
kimondhatatlan szomj gyötör utánad.

A. Ahmatova: Arcomról a mosoly

Arcomról a mosoly ledermed.
Ajkam a téli szélbe mártom.
Ma egy reménnyel kevesebb lett,
s eggyel több ének a világon.

Tóth Erzsébet

Szeretni nem divat már.
Istenem, hány búcsúzást adsz,
míg egyetlen találkozást?

Osvát Ernő

“A jóság: a megértés előtt való megértés, a megértéstől függetlenített megbocsátás.”

Paulo Coelho: Az alkimista

„Élek – mondta a fiúnak az egyik holdvilág és tűz nélküli éjszakán, miközben datolyát majszolt. – Most csak eszem, és az evésen kívül semmi mást nem csinálok. Ha aztán nekiindulok, csak a menésre fogok gondolni. Ha majd harcolnom kell, lehet, hogy meghalok egy napon, amelyik ugyanolyan jó lesz a halálra, mint bármelyik másik. Mert én sem a múltamban, sem a jövőmben nem élek. Csak jelenem van, engem az érdekel. Ha mindig a jelenben tudsz maradni, boldog leszel. Meglátod, hogy a sivatagban élet van, az égen csillagok, a harcosok pedig harcolnak, mivel ez az emberi nem alkotórésze. Az élet így olyan lesz, mint egy vigalom, egy nagy ünnepség, mivel mindig csak az a pillanat létezik, amiben éppen él az ember.”

Fabiny Tamás

A tátongó szakadék szélére kerültél.
Úgy érzed, nincs menekvés.
De figyelj csak!
Léptek közelednek feléd, ismerős léptek.
Valaki szólongatva keres téged.
Figyelj.

Forrest Gump

A mama mindig azt mondta, hogy ha új életet akarsz kezdeni, hagyd magad mögött a múltat.

És most menj ki. Vagy csak nézz ki az ablakon. Nézz fel az égre és mosolyogj. Légy vidám. És élvezd az életet, amely megadatott neked.

Szilvási Lajos

Fogjál a szemeddel, jó erősen, ne hagyd, hogy elszívjon a nap.

Emily Bronte

Én nem törtem össze a szívedet, magad törted darabokra, s ezzel az enyémet is.

Nemes Nagy Ágnes

Szeretlek. Nincs rá szó, nincs mozdulat.
A rémülettől görcsösen szeretlek.
Elsorolom, hányféle iszonyat
vár rám és rád, már arcunkba merednek.
(...)
Hét esztendeje szeretlek, szerelmem,
fordíts egyet a Göncöl-szekeren,
szólj a világnak, mondd, hogy lehetetlen -
s maradj velem.

Tatiosz

Magad is örök változás vagy. Miért kívánnád a többiektől, hogy olyanok maradjanak, amilyennek megszeretted őket?

Márai Sándor

A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna. A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyszín derengésben. Egyszerre emberebbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál dallam nélkül. A világ szomorú is.

Agatha Christie

Szenvedéllyel gondolni egy másik emberi lényre mindig több bánatot okoz, mint örömet. Mindezek ellenére az ember nem lehet meg e tapasztalat nélkül.

Paulo Coelho:Brida

Ne próbáld megmagyarázni az érzelmeidet. Mindent intenzíven élj meg, és őrizd meg jól, amiről úgy érzed, Isten adománya.

Paulo Coelho - A Zahír

Amit meg kell tanulnunk, az mindig ott van a szemünk előtt, csak alázatosan és figyelmesen körül kell néznünk, hogy meglássuk mit akar tőlünk az Isten, és melyik a legjobb lépés amit a következő pillanatban tehetünk...

Thorwald Dethlefsen

Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez.

Kardos Csongor

Amikor leszállt a köd a dombok közé
és csupaszon maradtak a fák,
amikor sáros maradt a kanyargó út, mely messze visz,
és leszedték az utolsó virágot,
amikor közénk jött a süppedő avarban
a csend és a szomorúság
és varjak keringtek a szántóföld felett,
amikor elment az egyetlen, akit igazán szerettem,
eszembe jutott az Isten.

Fodor Ákos

Már fáradt vagyok
megbocsátgatni - kérlek:
inkább ne bánts meg.

Csoóri Sándor

Ne szeressük még egymást, túl korán van.
Csuromvizes az utcakő, a fák csipásak.
S az éjjel elhullott lombdögöket sem hordatta még el a város.
A szembejövők kabátgallérja csupa nyirok,
Dől belőlük a fáradt gőz,
Mint az úttest alatti csatornákból.
Ne szeressük még egymást, túl korán van.
Fészkükből kivert gyerekek sírják tele az alumínium hideg utcát.
S a macskák fekhelyére fagyoskodó kis álmok kucorognak.
Nézed a lehelleted, foszladozó brüsszeli csipke.
Nézem a szálkás tornyokat, körülszíjazott Istenárnyak.
S ha szólnék Hozzád, megírhatatlan versbe kezdenék.
Ne szeressük még egymást, túl korán van,
Nem hallgattuk még meg a nap várandós híreit sem.
Zöldség és vérszag úszkál körülötted vásárcsarnoki
lomhasággal.
S mintha a baltával kettéhasított országok csonkja mellén is
A Te hangodon jajveszékelne valaki.
Várjuk meg, amíg este lesz.

Most nem szólnak a csillagok, a messzeség most nem ragyog, s a közelség most úgy segít, ha érzed, hogy megérint.
Most nem szólnak a csillagok, az árnyékok most túl nagyok, az antennákról víz csorog, felhők, ne sírjatok...
Míg a távolság az ablakát bezárja, míg az éjszaka az új nap fényét várja.
Nézünk egymásra, és válaszolni nem tudok, és nincsenek jó kérdések, és nem szólnak a csillagok.

"Készségesen fogadom, ha bárki fedd, csiszol. Csak azt tartom jó barátomnak, akinek nyelve rásegít arra, hogy kiírtsam lelkemből a foltokat, mielőtt a szigorú Bíró megjelenik..."

Ugye szerinted
is játék ez valahol,
játék,
ami ha nem is balzsam,
de hűti a sebet.
Vagy azt gondolod,
a hideg csak tartósítja?
Nem hiszem,
ha begyógyulna
űr maradna,
az meg nagyon üres,
az talán maga az örök halál.

Tóth Árpád

Csönd. Ajkaim lezárvák.
Ringass: árva az árvát,
Így, sírj csak, rámhajolva,
Meghalni volna jó ma...

Vadász Imre Ferenc: Oltalom alatt

Elnémulok,
hogy kiálthassak
hozzád!
Hangtalanul.

Major Gabriella: Cérnaszál

Minden, minden rendben
- Csak el ne felejtsem. -

József Attila: Keserű nekifohászkodás

"Szeress nagyon, hogyan, tudod Te jól azt,
Mint Nap havat, amit magába olvaszt.
Vagy üss agyon hát, csak törődj velem"

Szent Ágoston

Ha hallgatsz, hallgass szeretetből;
ha beszélsz, beszélj szeretetből;
ha figyelmeztetsz, figyelmeztess szeretetből;
ha megbocsátasz, bocsáss meg
szeretetből.

Igazság!!

Életünk egyetlen értelme, hogy
Megszüljük a halált. Fordított létezés.

Vékony Andor: Este

Fénytelen éjjel
Lelkem versekben ég el.
Csak egy gyertyaláng.

(Ha lelkedig érne
Fáklyaként égne.)

Mindenkinek vannak problémái. De feláldozhatjuk érte a jó pillanatokat?

Nagy István Attila - Minden ablak

Egyedül úszom az éjszakában -
alattam, fölöttem a csillagok -,
téged kereslek a világegyetem
eltakart zugaiban.
De magába zárt
a féltékeny kozmosz,
szemedet csillagnak akarja,
hajad új Tejútként ragyog,
fogsorod csillagképpé változott.
Hajnalban kitárok
minden ablakot:
fényeddel megtelik
a szívem.

Egri Szilvia - Ismerni valakit

Mikor mondhatod el valakiről teljes bizonyossággal azt, hogy igazán ismered? Hány nap, hónap vagy év, hány közös élmény, mennyiféle élethelyzet kell ahhoz, hogy tudd: ismered a másikat? Néha, mint egy lassított felvételen, látod őt, kívül-belül: amit érez, amit gondol, ami az ő valója, s már a szavak sem fontosak... Hányszor csodálkozol rá, hányszor találsz benne újabb és újabb meglepetéseket, melyek után már nem jöhet következő...? Hányszor kell végigsétálnod vele a pokol tornácán, szorosan fogva a kezét, s adni erődből, míg csak teheted, s hányszor kell szárnyalnotok együtt, közösen, tudva azt, hogy ha elkövetkezik is a zuhanás, már tudjátok, hogy egymásból hogyan nyerhettek erőt...
Ismerni – és szeretni, vagy ismerni - mégis szeretni...

kaktusz.

Tudod arra gondoltam,
kis karcolás is nagy riadalmat okozhat,
ha hirtelen vérezni kezd nagyon,
a testnek a fájdalma
legtöbbször orvosolható,
de a léleknek a vérző kínját
a maga valójában senki nem látja,
nem hogy gyógyítani tudná,
pedig, ha a lélek vérzik,
az biztos,
nem csak kis karcolást takar,
látni nem látni,
elbeszélni se lehet egykönnyen,
hiszen olyan szó nincsen,
amelyik a lélek fájdalmáig elér,
pedig jó lenne néha
szavakkal könnyíteni terhén,
de ehhez különleges fájdalom,
vagy inkább különleges érzék kell,
hűen elbeszélni,
talán csak a zene, a költészet,
vagy a színek nyelvén lehet,
ha sikerül, az segíthet,
de az is lehet,
az is csak csöppnyi balzsam
a lélek megnyugtatására,
mint a kínzó fájdalomtól ordítani,
vagy csak annyival többet,
amennyivel megfogalmazni,
formába önteni tovább tart,
sokáig az se segít,
könnyebbséget csak ideig-óráig adhat,
hogy azután, mint a láz, a csillapított
újra, újult erővel támadjon,
a lélek vérző sebeit bekötni nem lehet,
se a fájdalmát csillapítani tablettával,
csupán csak egy lehetőség van,
lassan, türelmesen
a fájást kisimogatni belőle,
olyan bravúr ez,
amilyen bravúrra egyedül
az együtt érző szeretet képes.

Juhász Gyula

Ezek fájnak. Ezek enyémek, szépek.
Ez voltam én. Valaki, aki készül,
Valaki, aki árván erre tévedt
S akinek útja végtelenbe mélyül...

Fodor Ákos

Viszonyunk csonka,
míg - ha csak lélekben is -
búcsút nem vettünk.

Schäffer Erzsébet

Mindenütt, ahol igazság van és nem hamisság, ott jó lenni. De az életünkben ez nem lehet hely függvénye. Biztos, hogy vannak helyek, ahol könnyebb igaznak lenni, ahol olyan a táj, a környezet, hogy hamarabb rá tudsz hangolódni saját magadra, ahol nem kell színt játszanod, önmagad tudsz lenni. S ha önmagadra találsz, le tudod hántani a gyémántokat...
- Gyémánt? – néztem rá.
- A szívünkben van egy gyémánt. Mindenki szívében. És ahogy növünk, öregszünk, rárakódik egy vastag héjazat. Amikor aztán az ember tizennyolc, húsz-, harminc- vagy ötvenévesen - ki mikor - elkezdi keresni önmagát, az Istent, az igazságot - valójában ez mind egy -, akkor elkezdi hántani, hámozni a gyémántjáról a héjakat. Nyilván eljutsz olyan helyekre, ahol jól érzed magad, és ahol jól vagy, ott könnyebben megy a hámozás. De mi van, ha nincs rá lehetőséged, hogy helyet keress és változtass az életedben... (...) Nem lehet halogatni, hogy mikor leszek boldog, mert a boldogság ott van bennünk.

Müller Péter

Egy rossz kapcsolatból kimenekült ember ritkán talál magának másik társat. Nemcsak azért, mert sérült, hanem azért is, mert torz még a lelke. Hordozza még a ki nem hevert méltatlanságok nyomait. Hosszú ideig még "nem ő". Meg van nyomorítva. Rajta vannak egy rossz tekintet torzító bélyegei. Gyanakvó. Férfi- vagy nőgyűlölő. (...) Először is, föl kell dolgoznod a múltat. Ez nem csak azt jelenti, hogy a sebeknek be kell gyógyulniuk, s a léleknek ki kell hevernie a bántások fájdalmas emlékeit, de főleg meg kell vizsgálnod mennyit rontott benned az elmúlt kapcsolat. Meg kell szabadulnod egy rossz igézet hatásától. Le kell tépni azt a torz maszkot, amit egy rossz viszony rád sütött. Meg kell találnod igazi arcodat. És, főleg, vissza kell nyerned az erődet! Ez a másik fontos tapasztalat: egy lélekrontó kapcsolatban mérhetetlen sok energiát veszíthetsz. Olyan világból, ahol nem szerettek vagy rosszul, önzőn "szerettek", fáradtan kerülsz ki. Kimerülten.